2011. január 3., hétfő

Menü.

Sziasztok. Reggelim. két szelet update kenyér meg pirítva és hozzá párizsi és egy joghurt. Fáradtan keltem, de jó érzéssel. Nemsokára indulhatok dolgozni.

Sziasztok.

Sziasztok.
Azért kezdtem bloggot írni,mert már sokat hallottam róla. És úgy gondolom mivel van egy nagy álmom és vágyam úgy érzem, szivesen meg osztanám másokkal is hátha erőt és segítséget tudok nyújtani így...
 Tudjátok idén áprilisban találkoztam az igazán nagy komoly szerelemmel. Azt hittem meg találtam álmaim pasiját. Nem is nagyon foglalkozott a külsőmmel, elfogadott olyannak amilyennek épp meg látott.
Nagyon boldog volam, szinte olyan érzéseket ismertem meg amikről nem is álmodtam. Kedves volt, figyelmes és végre engem is nőként kezelt és nem azt érdekelte,hogy hogy nézek ki meg stb. De sajnos történt valami. Valamiért egy négy hónap elteltével más lett. Olyan dolgokat produkált amiket előtte nem. Nem keresett, kezdett ki maradozni esténként és már nem hívott minden nap, nem jött elébem a munkahelyemre. Egy fura érzés tört belém. Rá jöttem, hogy szerintem meg csal és sajnos a dolog be igazolódott. Elhagyott.
Bánatomban sokszor néztem a tükörbe és egy idő múltán azt vettem észre,hogy Úr Isten hogy nézek ki. A tükörben nézegettem magam és bizony láttam majdnem ugyan olyan kövér lettem mint mikor 96ban jelentkeztem Újszászra hogy le érettségiztem. Hát igen. Az egész nyáron való nagy étkezéseknek meg lettek a böjteji. Sajnos nem nagyon jákáltunk el sehová se mindig otthon ültünk a dvd előtt. Annyit mozogtunk amíg a munkahelyemről és a bevásárló központból haza nem kerültünk. és fél év alatt, sőt mióta nem dolgozom másod állásban már lassan három éve, bizony jó sok kiló felkúszott rám. És elszörnyedtem. El határoztam,hogy teszek valamit érte.. Az interneten böngésztem mikor rá találtam Rubint Réka oldalára. Sokáig csak nézegettem a képeit de nagy nehezen össze szedtem a bátorságomat és hozzá szóltam. Kérdeztem tőle, hogy merre vannak az órái és milyenek. Hát először nagyon szomorú voltam, mert a III.kerület az nekem nagyon ki esik és nem is ismerem. Én vidéki lány vagyok tulajdonképp. Pestre 2001.ben kerültem fel és a várost nem annyira ismertem, ismerem csak a nagyobb csomópontokat..Így lélekben velük voltam, meg ordított a lelkem,hogy menni akar, de valahogy mégse mertem elindulni. Majd egyszer olvastam,hogy átköltöztek a XIII.kerületbe. És ismerős is volt az utca név ahová mentek..
Tudni kell rólam,hogy van két nagyon jó barátnőm.Hiába kérleltem őket eleinte nem tetszett nekik a dolog. Majd egyszer Mariann barátnőm megszólalt, hogy na akkor el megyek veled. Hát pont anyagiak szélén álltam egy fillér nem volt a zsemben, de mivel névnapom volt úgy volt vele, hogy ezzel lep meg. És nem bántam meg, hogy el mentem. Mert az a filling, az a jó hangulat ami ott van engem annyira el varázsolt, hogy elhatároztam igen is megcsinálom a lehetetlent. Adok magamnak egy évet vagy ha kell többet is de le szeretnék menni 58 kg-ra..Így hálát adok Rékának, hogy járhatok a torna órájára és meg ismerkedhettem vele mert annyi szeretettet és önbizalmat mint nő soha senki nem adott nekem. És ezért kezdtem el tornázni...